Interjú a cégvezetővel

Központosítják a laboratóriumi diagnosztikát

Kell-e félnünk a változástoktól? – kérdeztük Patvaros-Müller Pétert, a ProLabor Kft. ügyvezetőjét.

A laborvizsgálatok központosításáról szóló rendeletet a kormány november végén elfogadta. A laborvizsgálatokat a nemzeti laborhálózat fogja végezni 2023 márciusától.

Hogyan érinti ez a lakosságot?

A központosításnak köszönhetően nem fordulhat többet elő, hogy nem fogadják a betegeket, mert „területileg nem oda tartoznak” és várhatóan előjegyzésre sem lesz szükség. Jelenleg Magyarországon közel 400 laboratórium működik, melyek egymástól függetlenül önállóan gazdálkodnak és határozzák meg az általuk fogadott beteglétszámot. A különböző gépekkel és eltérő metodikával végzett laborvizsgálatokra akár hónapokat kell várni, melynek eredményei gyakran összehasonlíthatatlanok. Ez nagyban nehezíti az eredmények értelmezését és azok alakulásának nyomon követését. A labordiagnosztika központosításával és a mérések sztenderdizálásával ez a probléma megoldódik, ami a kezelőorvosokat segíti a helyes diagnózis felállításában és a betegségek alakulásának pontosabb ellenőrzésében.

És mindenkinek be kell utazni a központi laborba?

Nem. A betegek adatainak felvétele és a mintavétel sokkal több időt vesz igénybe, mint a vizsgálatok elvégzése. Ha mindenkinek a központi helyszínen kéne vért venni, akkor kétszerannyi asszisztensre lenne szükség és a labor üzemeltetését is szüneteltetni kéne a vérvétel ideje alatt, ráadásul a páciensek utazási költségtérítése sokkal többe kerül, mint a szállítás megszervezése.

Akkor hogy fog eljutni a vér a laborba?

A ProLabor 1999 óta végez állami laborszolgáltatást, de ezzel nálunk még sosem volt probléma. A hozzánk tartozó települések önkormányzatai a beküldő orvosokkal szorosan együttműködve önállóan szervezik meg a helyszínen a mintavételt és a szállítást, amit az általunk előírt preanalítikai követelményeknek megfelelően biztosítanak.

Mi lesz a laborokkal és a dolgozókkal?

Az egészségügyi dolgozókból országszerte hiány van. Egy laboratórium működtetéséhez legalább öt asszisztensre és egy laborvezető szakorvosra van szükség. Ezeket a feltételek a kisebb laborok nem tudják biztosítani és a munka megszervezése ennek köszönhetően nagyon nehéz. A központosítás eredményeként a kis laborok átalakulnak mintavételi helyekké, melyekben három egészségügyi dolgozó elég ahhoz, hogy zökkenőmentesen tudják biztosítani a vérvételt és az előírásoknak megfelelően tudják előkészíteni a mintákat a szállításra. A vizsgálatokat nem a helyszínen, hanem a regionális központban végzik, ahol a szakdolgozók lehetőséget kapnak arra, hogy korszerűbb gépekkel és magasabb szakmai színvonalon végezzék a munkájukat.

Jól értem? Ennek a változtatásnak köszönhetően a lakosságnak és az egészségügyben dolgozóknak is jobb lesz, akkor kinek lesz rosszabb?

Azoknak az önkormányzatoknak és beküldő orvosoknak, akiknek még eddig nem kellett azzal foglalkozniuk, hogy megszervezzék a lakosság számára a helyi mintavételt és a szállítást. Meggyőződésem, hogy ennek a feladatnak a megoldására mindenhol időben felkészülnek és senkinek nem fog sérülni az egészségügyi ellátáshoz való joga.

Ha az állami ellátás ennyivel jobb lesz, akkor mi szükség a magánlaborokra?

A magánlaborokra ezután is szükség lesz, ameddig vannak magánorvosi rendelések, hiszen számukra szigorúan tilos és törvényellenes állami kereteken belül kérni laborvizsgálatokat. Ráadásul a laborszakma eddig sosem látott mértékben fejlődik, melynek eredményeként új diagnosztikai vizsgálatok jönnek létre. Ezeknek az új vizsgálatoknak a bevezetése egy magánlabor számára könnyebb és gyorsabban kivitelezhető, mint az állami ellátás számára, ezért ebben mindig előrébb leszünk. Az alacsony áron nyújtott elfogadható szolgáltatás helyett előtérbe kerül a szakmai színvonal és a megbízhatóság, és a mennyiségi termelés helyett a minőség fog számítani. A magánlaborok közötti verseny végre a szolgáltatásról fog szólni az üres marketinggel szemben és a koronavírus járvány következtében létrejövő új laborszolgáltatóknak szakmailag is fejlődniük kell az életben maradásához.

Ezek szerint mindenki megnyugodhat?

Hosszú távon igen, hiszen az állami és magánszolgáltatás is színvonalasabbá válik, mint amilyen jelenleg. Viszont rövid távon számítunk nehézségekre. A legnagyobb veszély az ország egész területén alkalmazott várólista, aminek köszönhetően több hetes, számos helyen több hónapos sorba állítás van. Ez a központosított rendszer bevezetését megnehezíti az adminisztráció és a kezdeti megnövekedett kapacitás igény miatt. A mi területünkhöz tartozó lakosságot ez nem érinti, mert mi nem alkalmazunk várólistát és mindenkit ellátunk, aki vérvételre érkezik. A páciensek időpontra érkezése és a várólisták alkalmazása kezdetben jó ötletnek tűnt, de hamar kiderült, hogy ez a betegek számát nem csökkenti, csak rákényszeríti az embereket arra, hogy kifizessék a laborvizsgálatokat, ha nem tehetik meg hogy hónapokig várjanak.

Akkor mégis van mitől félni?

Igen, az átmeneti időszaktól. A ProLabor 23 éve részese az állami egészségügyi rendszer alakulásának és eljött az idő, hogy ezt a feladatot méltó módon adjuk át a nemzeti laborhálózatnak. A központi rendszer bevezetésének segítése érdekében a ProLabor az állami ellátás keretein belül az ország egész területéről mindenkit térítésmentesen fogad januárban és februárban.
Ilyet lehet?

Természetesen. Minden szolgáltató vállalhatja az ellátási területén kívül élő lakosok térítésmentes ellátását, a Finanszírozási szerződés ÁSZF 15. pontja alapján. Reméljük, hogy ez az információ sok mindenkihez időben eljut és élni fognak az általunk nyújtott lehetőséggel.